Mindenkinek joga van megismerni a világot!

A digitális forradalom az életünk sok területét átírta, de az emberiség alapvetően továbbra is emberi maradt. Bár gyorsaságban és erőben nem vehetjük fel a versenyt a robotokkal, az olyan emberi tulajdonságok, mint a kreativitás, a kíváncsiság, az elhivatottság, az empátia és a szociális érzékenység, továbbra is előnyt biztosítanak számunkra a gépekkel szemben. Oktatási szakértőnk, Horváth Ádám arra hívja fel a figyelmet, hogy digitális kompetencia nélkül ma már nem lehet alkalmazni a tanuláshoz való jogot.

Nem hiszek abban, hogy a digitális technológia gyors fejlődése kikezdené emberi mivoltunkat. Abban hiszek, hogy az új eszközök lehetőséget adnak arra, hogy még emberibbek legyünk: hogy önállóan gondolkodjunk, kommunikáljunk egymással és közösen alkossunk új elképzeléseket. Ezt a lehetőséget viszont csak akkor tudjuk kihasználni, ha gondoskodunk róla, hogy mindenkinek jogában álljon részt venni ebben az új, digitális világban, és mindenki meg tudja szerezni az ehhez szükséges kompetenciákat.

Mit jelent embernek lenni a digitalizáció korában?

Egyrészt azt, hogy a közösségi kommunikáció nagyrészt digitális csatornákra tevődött át, és ezeken keresztül fejezzük ki magunkat. Ezért rendkívül fontos, hogy ezek a csatornák mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A digitális rendszereken keresztüli kapcsolódási lehetőségek nélkül és a tágabb közösség támogatása nélkül sokan reménytelen és elszigetelődött helyzetben találhatják magunkat.

Ezért van óriási szükség a digitális jogok elismertetésére, arra, hogy kiterjesszük azokat az alapvető szabadságjogokat, amiket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata fektetett le és nemzetközi emberjogi egyezmények védenek. Ezek a szerződések közel hatvan évvel ezelőtt születtek, és garantálják a jogot többek között a szabad véleménynyilvánításhoz, a békés célú gyülekezéshez és a tanuláshoz. Bár ezeket az alapjogokat még jóval az internet és a tömegkommunikáció kora előtt építették be a nemzetközi jogba, a bennük foglalt alapvető értékek ma is ugyanolyan érvényesek, viszont rohamosan erodálja őket a technológia fejlődése.

A digitalizáció korában elengedhetetlen alapvető digitális jogok megfogalmazásán éppen ezért most is több szervezet dolgozik. Ezek a jogok védenék mindenkinek a szabadságát, aki szeretne hozzáférni a digitális eszközökhöz, hogy részt tudjon venni a társadalmi kapcsolatok hálójában és értesüljön a világ történéseiről. A digitális világ által felkínált kapcsolódási lehetőségek korlátlanok, mindenki számára adott volna az elvi lehetőség, hogy csatlakozzon.

A digitalizáció korában ugyanis elsősorban nem a nyelvi, térbeli és időbeli akadályok, hanem a digitális kompetenciák hiánya korlátozza az alapvető emberi jogaink érvényesülését. Ezért ezeknek a kompetenciáknak a széleskörű elérhetősége az előfeltétele az oktatáshoz való jognak.

A közhiedelemmel ellentétben igazi digitális bennszülöttek nincsenek. A digitális írástudás és alapképességek fejlesztését, amik a digitális világban való boldoguláshoz elengedhetetlenek, az oktatási rendszer részévé kell tenni, és megadni rá a lehetőséget, hogy gyakorlati úton bárki elsajátíthassa őket. Ez azért is különösen fontos, mert maga a tanulás is egyre inkább digitális folyamattá válik.

Az oktatáshoz való jogot a világ minden országa elismeri, de amíg nem ismerjük el emellett a digitális kompetenciákhoz való jogot, addig az oktatás és a hétköznapi életünkhöz szükséges tudás között egyre szélesebbé válik a szakadék.

A digitális kompetenciák egyre fontosabb szerepet játszanak az élethosszig tartó tanulás megvalósulásában és a megfelelő munkahely megtalálásában. A nemzetközi közösségnek ezért morális kötelessége elismerni a digitális kompetenciákhoz való jogot.

Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a digitális jogok védőhálóként szolgálhatnak a digitális világban egyre gyakoribb visszaélésekkel, például a tömeges megfigyeléssel és adatgyűjtéssel szemben. Ahogy azt az ENSZ emberjogi biztosa megfogalmazta:

“Ezek a kihívások visszamutatnak az Emberi Jogok Nyilatkozatában megfogalmazott időtlen értékekre … Ahhoz, hogy ezeket a jogokat tiszteletben tarthassuk egy szédítő gyorsasággal változó világban, biztosítanunk kell, hogy a digitális forradalom az embereket szolgálja, és nem fordítva. Gondoskodnunk kell arról, hogy minden gép által vezérelt folyamat és mesterséges intelligencián alapuló rendszer megfeleljen az olyan fontos alapelveknek, mint az átláthatóság, egyenlő bánásmód, elszámoltathatóság, megfigyelhetőség, jogorvoslati lehetőség.”

A digitális világ se nem rosszabb, se nem jobb a való életnél. Épp ugyanúgy el lehet bukni a digitális világban is, mint a való életben. Viszont sokkal jobb hely lehetne a digitális világ, ha mindenki megkapná a lehetőséget, hogy belépjen. Ehhez biztosítanunk kell azt, hogy az oktatáshoz való jog magában foglalja a digitális írástudást és kompetenciákat.

Cselekvési javaslatok:

• Teremtsük meg azt a nemzetközi szabályrendszert, ami meghatározza, mérhetővé teszi és igazolni képes a digitális kompetenciákat. Egy ilyen szabályrendszer le tudná fektetni a digitális kompetenciák megszerzéséhez szükséges alapkövetelményeket és lehetővé tenné, hogy rendszertől függetlenül egységesen fejlesszük és mérjük ezeket a képességeket.
• Teremtsünk egyenlő lehetőségeket az oktatásban, a szakoktatásban, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben, hogy mindenki fejleszteni tudja a digitális kompetenciáit.
• Azok számára, akik nagyon alacsony szintű vagy semmiféle digitális kompetenciával nem rendelkeznek, tegyük ingyenessé az alapképzést. Biztosítsuk, hogy minden szakmai képzés tartalmazzon digitális kompetenciafelmérést, és ha szükséges, akkor választható képességfejlesztést.

A szerzőről
Horváth Ádám a digitális oktatás szakértője, Magyarország Digitális oktatási stratégiájának társszerzője. 2016-ban megkapta az EU Digitális Díját azért a munkáért, amivel a hátrányos helyzetű gyerekeket segítette programozást tanulni. Kormányokat, cégeket és startupokat segít abban, hogy az oktatást újragondolják a digitalizáció korának kihívásai szerint, jelenleg a Maker’s Red Box tananyagfejlesztő csapatát támogatja. Tagja a nemzetközi robotolimpia (WRO) és a First LEGO League Bajnokság hazai zsűrijének, nagykövete az EU Code Week programsorozatnak.

A cikk eredetileg a Varkey Foundation blogján jelent meg egy véleménysorozat részeként.