„A 3D nyomtatás számomra egy csoda. Egy csomó mindent meg lehet vele javítani, lassan már az emberi testet is” – meséli lelkesen Bor Gergő, a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium tanulója, miután az osztálytársaival megtervezett és kinyomtatott egy űrhajót a Maker’s Red Box-szal közösen indított mintaprojekt keretében. A Református Tananyagfejlesztő Csoport országszerte összesen hat református iskolában indított új oktatási programot, amelynek során diákok és tanárok egyaránt megtapasztalhatták az alkotópedagógiában – és saját magukban – rejlő lehetőségeket. Az egyik legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy a motiváció fenntartásával egyáltalán nem kellett küzdeniük a tanároknak, ráadásul új erősségeit ismerhették meg a diákjaiknak. 

Így indult: közös értékek mentén közös célért

„Olyan innovációkat keresünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok másként tekinthessenek a teremtett világra. Szeretnénk, ha rácsodálkoznának arra a sokszínűségre, ami körülveszi őket, de mindezt nem tantárgyakhoz kötve, hanem komplex módon tennék meg. A Maker’s Red Box pontosan ebben nyújt segítséget” – magyarázta Dr. Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője. A csoport 2017-ben, a Magyarországi Református Egyház keretén belül alakult meg azzal a céllal, hogy a református iskolák számára korszerű, magas színvonalú, a keresztyén nevelést támogató tananyagokat dolgozzon ki, felkarolva az ezt segítő, előremutató kezdeményezéseket.

A Maker’s Red Box pedagógiai elvei, víziója és módszertana tökéletesen illeszkedett ehhez a törekvéshez. A programban részt vevő hat református iskolában 3D nyomtatókkal, lézervágóval és egyéb munkaeszközökkel felszerelt digitális közösségi alkotóműhelyet hoztak létre. A fejlesztés első lépéseként egyhetes alkotópedagógiai továbbképzésen vettek részt, majd személyesen választották ki azt a Maker’s Red Box tananyagot, amit aztán szakkör vagy tábor keretében tartottak meg a diákoknak.

Tanárok hálás szerepben: élmények első kézből

A motiváció felkeltése és fenntartása az egyik legnehezebb feladat a pedagógusok számára. A programban részt vevő tanároknak ezért kezdetben leginkább azzal kapcsolatban voltak kétségeik, hogyan tudják majd óráról órára aktív részvételre ösztönözni a diákokat. Ezek a félelmek azonban nagyon hamar eloszlottak.

A foglalkozások során erősen jelen volt a belső motiváció, ezt más módszerekkel nem sikerült eddig még elérnem

– számolt be a tapasztalatokról Szilágyi Benjámin, aki a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diakotthonban tanít informatikát, digitális kultúrát és technikát. Hasonló tanulságot fogalmazott meg Horváthné Tóth Gabriella, a budapesti Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium tanára: „A tanulók nagy lelkesedéssel végzik a feladatokat, a saját egyéni érdeklődésük, munkatempójuk szerint tudnak haladni, és állandó sikerélményük van.”

„A digitális technológiát úgy tanulják meg használni a gyerekek, hogy észre sem veszik – mondta Kardos Mónika, Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium tanára. – Közben van lehetőség a beszélgetésre, a diákok tájékozottságának feltérképezésére, egymás alaposabb megismerésére, és a gyerekek szabadon engedhetik a fantáziájukat. Egy diák írta nekünk, hogy itt bármi lehetséges.” Nem a gyerekek voltak azonban az egyetlenek, akik inspirációt és önigazolást merítettek a foglalkozásokból.

A tanárok elmondása szerint hihetetlen volt látni, hogy a tanulók milyen sokoldalúan, eddig nem ismert erősségeiket tudták megmutatni egy-egy feladat során. Csakúgy, mint azt, hogyan küzdötték le a munka közben felmerülő kihívásokat pusztán a belső motivációjuk segítségével. Annyira magukkal ragadták őket a kerettörténetekre épülő feladatok, hogy sok diák a szabadidejében is szívesen visszatért a projektjéhez, a tanárok közül pedig többen már az órán továbbgondolták vagy plusz feladatokkal egészítették ki ezeket. Így került sor például a történelem első marsjáró-focimeccsére a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diakotthonban, Nagyharsányban, a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájában pedig a jövő városának első zenei fesztiválját rendezték meg, Micro:bittel programozott fényeffektusok kíséretében.

Válasz az iskolai kihívásokra

Figyelemreméltó ebben a módszertanban az, hogy valós kérdéseket vet fel, amikre a diákok maguk keresik a válaszokat és jutnak el a megoldásig a tanárok segítségével. Így egy problémára nagyon sokféle megoldás születhet

– mondta el Dr. Pompor Zoltán. Az oktatók számára az is fontos felismerés volt, hogy a műhelyekben folyó munkafolyamatok és a tananyagban szereplő feladatok soha nem egy adott tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem tantárgyakon átívelő, komplex tudást adnak és igényelnek. Sőt, lehetőséget teremtenek olyan személyes készségek fejlesztésére is, mint például kreatív problémamegoldás, a kezdeményezőkészség vagy az érzelmi kompetencia, amely különösen nagy kihívást jelent a tradicionális iskolai környezetben. A problémák megoldása pedig azokat a gyerekeket is bevonta, akik kezdetben kicsit idegenül érezték magukat a 3D nyomtatók és mikrokontrollerek világában.

Az már a felkészülési stádiumban világossá vált, hogy az alkotópedagógia és a digitális technológiákkal felszerelt műhelykörnyezet merőben másfajta pedagógusi szerepet kíván meg, mint a hagyományos oktatás. Ez kihívás elé állította a tanárokat, de a technikatanáról a földrajztanárig mindenki pozitívan élte meg a váltást, és magáévá tette azt a felfogást, hogy az alkotás sikeres megvalósításának kulcsa, hogy a foglalkozásokon a tanárok mentorként segítsék a tanulókat a tanulási út kialakításában.

A református oktatás jövője: csak így tovább

„Olyan technológiai változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben, amelyek mind a társadalmi, mind a gazdasági szerkezetet átalakították. Erre az oktatásnak is reagálnia kell. A Maker’s Red Box egy olyan pedagógiai programcsomag, amely a tananyagot, a taneszközöket és a pedagógia módszertant egyszerre tartalmazza ahhoz, hogy a tanárok számos 21. században nélkülözhetetlen kompetenciát egyidejűleg fejleszthessenek a gyereknél – magyarázta Horváth Ádám, a Maker’s Red Box pedagógiai vezetője. – Az az innováció- és gyermekközpontú megközelítés, ami a Református Egyház tananyagfejlesztési törekvéseiben megjelenik, ideális terepet biztosít a Maker’s Red Box projektalapú, csoportorientált programjai számára.”

A Református Tananyagfejlesztő Csoport vezetője hasonlóképpen vélekedik. „Az együttműködés célja, hogy minél több református iskola megismerje az alkotópedagógiát, és meghonosítsuk a módszertant a Kárpát-medence református intézményhálózatában” – mondta el Pompor Zoltán. A tanárok képzése és az első Maker’s Red Box tananyagcsomagok kipróbálása ennek a folyamatnak csupán az első lépése volt. Miután a mintaprojektek a diákok és tanárok visszajelzései alapján sikeresen zajlottak, az együttműködés tanórai keretbe építhető, STEAM-fókuszú, keresztyén értékek mentén kidolgozott tananyagok létrehozásával folytatódik. Ez az új NAT-ban megjelent digitális kultúra tanantárgyhoz is illeszkedik majd, és úgy alakítják, hogy minél könnyebben beépíthető legyen a tanórai keretekbe.

A projektben résztvevő intézmények:

• Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskola, Halásztelek
• KRK Szilády Áron Gimnázium és Kollégium, Kiskunhalas
• Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc
• Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona, Pápa
• Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Álltalános Iskolája, Nagyharsány
• Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium, Budapest